Néhai álmok tömkelege zúdúl rám, mert álmodtam akkor, reméltem. Lehet szebb
napokról, vagy pillanatokban rejtőző tűzfényeket rajzoltam.
Május újra itt lesz majd, május virágokat fog szórni, miközben én már új
álmokra fűzöm füstkarikáimat.
Üres talán ez az emlék? Csordultig tele van hideggel. Lám, nem is ócska füllentés
minden szó, lám nem is hazug február.
Akkor nem hazudott. Akkor igaz volt minden. Csak nem jósólt semmit a Tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése