Perspektíva

Sikolt most a kikelet.
Suhan át ezernyi év felett...
Elhozta terhes gondjait,
És ífjú, hazug napjait.
Feledve mézet, s álmokat,
megsárgult sors-lapokat,
Ide zuhant zöldet hozni,
Virágokkal megátkozni.
Elvenni mindent, mi örök,
De tavaly elszállt, megszökött...
Higgyek neked Tavasz?
Higgyem el mit mondasz?
Mert tavaly megmérgeztél,
Elismerem, akkor legyőztél.
S most harcolok veled,
Bevetek mindent ellened...
Tudom én mit akarsz tenni,
A szívemet fogod megint elvenni.