Bíborpercek

Akkor történt, egy helyen,
Amikor szavam nem maradt,
Akkor jött a szerelem,
Egy alkonyvörös fa alatt.

Némán hullott le a virág,
Fiatalon leszakadt,
S én nem vártam csodát,
Egy alkonyvörös fa alatt.

Megszerettem, elképzeltem
Bársonyszirma símogat,
Ott, akkor az övé lettem,
Egy alkonyvörös fa alatt.

Hadd hallja meg a világ,
Hogy nem kaptam szavakat,
Úgy elbűvölt az a virág,
Egy alkonyvörös fa alatt.

Tiltott nász volt a miénk,
Mert e szerelem meghalhat,
Gyorsan szállt a Vég felénk,
Egy alkonyvörös fa alatt.

Megírtam a gyászbeszédet,
Otthagytam csókon csüngő ajkamat,
És kis virágom, emlékedet,
Az alkonyvörös fa alatt.